A hosszas gyakorlás után amit Rinneüllel folytattuk hazafelé vezetett mindkettőnk útja, ám én nem gondoltam, hogy valaha is ekkora meglepetés fog érni. Na jó, azon kívül, hogy alkalmasnak találtak és beválasztottak az újonnan választott bandák közé. Elvileg először úgy volt, majd egy több tagosba raknak bele, de valamiért a góré máshogy döntött. Mondjuk, most már egyáltalán nem bánom, hisz' egy rendes lánnyal hozott össze a sors, akivel tök gyorsan összebarátkoztunk és eddig még nem veszekedtünk, és ez csoda!!
Pff, megint elkanyarodtam a témától. Szóval, először is rettentően furcsálltam azt, hogy a lakásunkban még ilyen későn is égett a villany, mert anyáék kivételesen esti műszakban vannak a héten, bátyám pedig éppenséggel ilyenkorra segg részegre szokta inni magát, ezért mindig alva találom meg amikor hazajövök, de most még is parti hangulat uralkodik, mivel ide kintről hallom a fullra felcsavart hangfalak dübörgését.
Óvatosan benyitottam, de azonnal be is csuktam az ajtót, miután megéreztem ezt a tömény alkoholt és bűzt, ami bentről áradt. Úr Isten, valaki itt megdöglött vagy mi a szösz? - csíptettem az orromra egy ruhaszárító csipeszt, vettem egy mély levegőt, s így próbálkoztam meg újból a tervemmel.
Ahogy beléptem a helyiségbe, észrevettem, hogy mindenhol ruhák vannak szanaszét dobálva, s néhol elvétve találtam üres piás üvegeket is. Aztaa! Most bátyám túl depis ehhez, vagy nem tudom, de egyedül soha nem tudna ekkora rendetlenséget csinálni, kivéve ha...ÉDES ISTENEM! - ijedtem meg teljesen, mikor átfutott agyamon egy kósza ötlet, ezért fejvesztve rohangáltam a szobák között és végig reménykedtem, nehogy beigazolódjon baljós gondolatom.
- RAGYOG A SZÍVEM MINT A NAP *hukk* SOHA SE VOLTAM BOLDOGABB *hukk* - hallottam effajta éneklést óriási nagy zajjal karöltve, amint lépkedtem a fürdőszoba felé.
Istenem, pont ettől féltem...Ezek tényleg itt vannak. Zavartan nyitottam be a fürdőbe teljesen felkészületlenül, mert ezek az oltári nagy barmok mindig tudnak meglepetést okozni, akárhányszor találkoztam már velük. Hát, asszem' most sem csalódok bennük. Odabentről áradt a pia szag és a füst, ám amikor megláttam, mi történik odabent szó szerint elkapott a röhögés, ilyet még nem pipáltam, esküszöm!
Nos, vázolom a helyzetet, remélem ti is olyan jól eltudjátok majd képzelni, mint ahogy valójában történt. Szóval, bal oldalt volt egy fürdőkád, amelyben egy fekete, göndör hajú srác feküdt Jack Danielses üveggel a kezében és éppen húzta a lóbőrt. Ezt a jelenetet ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor Ke$ha a Tik Tok számában pózol ugyan így. Ő nem más volt Hölgyeim és Uraim, mint Bak ChiKi, vagy máshogy mondva a Wonder Boyz rappere és leadere, nagy tapsot neki!
Akkor, felülről a plafonon volt egy lámpa, és arról fejjel lefelé lógott egy szőke hajú egyén, akinek a lába oda volt kötve a lámpához és piros papucsot játszott önmagával, bár eléggé furán nézett, mikor elővett egy lapot és az rögtön a földön kötött ki, már kész domb volt belőle. Úgy látszik részegen még nem hallott arról, hogy gravitáció... Nos, az ő neve Woo MinYoung volt, művésznevén Youngboy, aki szintén rapper volt.
A harmadik személy, kinek barna hajkoronája volt és Won YunJunnak(Master One) hívták éppen most hívta ki egy szumópárbajra legjobb barátját: Kim TaeHyunt(K). Mindketten eredeti tunikába voltak, majd olyanokat lépkedtek, hogy a talaj is mozogni kezdett alattuk, miközben mint egy feldühödött bika fújtattak egymásra.
Már csak egy ember hiányzott a gyönyörű összképből, ő pedig nem volt más, mint az én egyetlen drágalátos bátyám. Végignéztem a hullarészeg embereken és azon tanakodtam, vajon ha megkérdezném őket holléte felől, adnának-e értelmes magyarázatot. Jól gondoljátok: valószínűleg nem. Sőt, ha józanok se tudnak hülyeségen kívül normális dolgot mondani, bár próba cseresznye. Odamentem Youngboyhoz (mivel ő tűnt legértelmesebbnek a többi közül, ChiKi meg ugye alapból kiesett) és rögtön meg is interjúvoltam:
- Héj! - csaptam meg a fejét, hogy rám figyeljen, de ő, mintha csak egy robot lenne bámult a kártyákra és hullajtotta lefelé őket a padlózatra.
Mikor megelégeltem ezt a semmire nem vezető hülyeséget, elővettem a zsebemből egy papírt, hoztam a konyhából egy széket, s felálltam rá, majd a fehér csodával elfűrészeltem a kötelet, így a szőkeség akkorát koppant a padlón, hogy az beszakadt egyenesen a pincénkbe. Ohóó! Álljunk csak meg... NEKÜNK MIÓTA VAN PINCÉNK?!!
Nagyot néztem, amikor megláttam a tátongó fekete lyukat, amely valami titkos helyre vezetett, s melyre már a többi 3 tag is felfigyelt és csatlakoztak hozzám, épphogy el nem estek, de véletlenül, egészen véletlenül belelöktem őket is, majd utánuk ugrottam.
- Wooow! - hagyta el mindenki száját ez a csodálkozó hang.
- Ez...ez...ez...-hebegett - habogott Master One földig érő állal...
- Egy borospince... - fejezte be az előbbi elkezdett mondatát Taehyun csillogó szemekkel.
Ahogy körbenéztem mindenfelé csupán csak hordókat láttam, elképesztő volt! Úgy döntöttünk a többiekkel, hogy felderítjük a helyet, ezért nekivágtunk a hosszan elnyúló folyosónak, miközben telefonunkkal próbáltuk megvilágítani előttünk az utat, ám amikor rájöttünk semmit sem látunk, bevetettük a B tervet, vagyis Master Onet. YunJun azonnal értette a célzást, lekapta magáról a pólóját és egyből megvilágosodtunk, mivel neki olyan különleges képessége van, hogyha sokat iszik, akkor foszforeszkálni kezd és ez most pont kapóra jött. Innentől kezdve már olyan könnyen szeltük az utat, hogy olyan körülbelül 5 perc után a végére értünk, de pont nem erre a fogadtatásra vártunk. A sarokban volt a legeslegnagyobb hordó, amelynek a csapján ömlött ki a vörös nedű, egyenesen az alatta fekvő bátyám szájába! Na jó...EZ MOST KOMOLY????
- Kwon Chan Ho a mindenedet! - csattantam fel, körülöttem pedig feketén izzott a levegő, miközben gyilkos szemekkel néztem testvéremet, ahogy még mindig nyalogatja a csapot, mint kutya a tányérját, pedig nem is jött már belőle semmi.
Ezután ijedten nézett felém egy: 'O-ó! Most lebuktam és meg fogok halni' kifejezéssel. Hát, rohadtul jól gondolja!
- Hogy tehetted ezt velem? És tudod mi ebben a dühítő? - mindenki rázta a fejét jelezve, hogy fogalmuk nincs a dologról. - AZ, HOGY TUDOD MENNYIRE ALKOHOLISTA VAGYOK, MÉG SEM ÁRULTAD EL NEKEM EZT A HELYET, AMELY JOBB MINT A PARADICSOM! - üvöltöttem a fülébe, mi kis híján károsodott a magas frekvenciámtól.
Ezek után fogtam magam és kilyukasztottam az összes hordót, hogy ha már az enyém nem lehet ez a sok finomság, senkié sem! Kész folyót fakasztottam a borból, amely elég gyorsan a felszínre tört és elárasztotta az egész házat, majd kirontott az útra és egyszer csak azt veszem észre, hogy az utca népe ki jön a lakásból, és mindenki mosollyal az arcán ordibálja: INGYEN BOOOOOOOOOOOOOOOR!!
- Neeeeeeeeee! - fulladoztak a WB tagjai a Chan Ho-val együtt a boruk után. Nem inkább örülnének ennek, mivel nem sok mindenki mondhatja el magáról, hogy nem vízben fürdik hanem borban.
Fél óra múlva az egész város csont részeg volt, mert felitták az egész piafolyót. Ennek örömére összecsaptam elégedetten a két kezem, majd neki láttam rendbe tenni a házat. Időközben kiderült, hogy az öt jómadár annyira mohó volt, hogy belefulladt a vörös áradatba, ezért, hogy ne legyen annyira feltűnő, úgy gondoltam, ások nekik egy gödröt a kertünk közepén és beledobálom őket. Miután mindezekkel végeztem, mintha mi sem történt volna mentem be a szobámba nyugovóra térni.
Reggel, ha hiszitek, ha nem, arra ébredtem, valakik veszekedtek az ablakom alatt. De nem is akárkik! Gyorsan magamra kaptam valami göncöt, fogat mostam, megcsináltam a hajamat...Meg tudjátok, amit ilyenkor egy lány szokott csinálni. Aztán fogtam magam, s kimentem a kertünkbe, ám ekkor újabb csodát fedeztem fel. Először azt hittem, csak a szemem káprázik, majd rá kellett jöjjek, MÉG nem hülyültem meg teljesen. Olyan naiv voltam, hogy biztos csak a szomszéd kislányok játszanak az ablak alatt, de tévedtem. EZEK MÉG HALÁLUK UTÁN IS ÜLDÖZNEK!
3 virág nőtt ki a földből (rózsaszín, narancssárga és egy lilás) akik beszéltek egymással. És ezek nem voltak mások, mint a Wonder Boyz tagjai, kivéve persze Youngboyt, mert ő virág helyett egy katicabogár lett és nyugodtan csücsült TaeHyun fején...khm..akarom mondani, szirmain.
- Még is megmondanád, hogyan mozduljak meg, mikor le vagyok gyökerezve?? Hee?! Gondolkozz már mielőtt beszélsz! - oktatta ki a leader a másikat
- Jaaa, hogy neked nincs is agyad, akkor megértem mért vagy ennyire popó hülye!!
Hát ebből az egészből az lett, hogy a két elmebeteg egymásnak esett, ráadásul tökre hihetetlen, de Yun Junnak még vámpírfoga is nőtt! Na igen, szóval kezdek félni... Míg ők gyepálták egymást, észrevettem, hogy valaki megint hiányzik.. Vajon ki? Szerintem tudjátok a választ, mondanom sem kell.
- Te Kati! - szóltam a napozó bogárkának - Merre van Chan Ho?
- Hm... azt hiszem éppen a földben udvarol egy gilisztalánynak - mondta mindent tudóan Kati.
- Ááá, már mindent értek! - bólintottam egy nagyot.
- Te Youngboy, nem bánnám ha nem tennéd tönkre a szirmaimat. - szólalt meg rosszallóan TaeHyun, miközben leveleivel próbálta elérni Katit, bár sajnos nem voltak elég hosszúak, ezért hát letett erről és inkább próbált beletörődni a dolgába.
- Hééj SeulRa!! - kiáltott valaki a távolból, mire odakaptam a fejemet és láttam, hogy csapattársam roham hozzám fejvesztve, elég bárgyú és szomorú ábrázattal.
- Mi a baj?
- Nem fogod elhinni, mi történt! - fújta ki magát a futás után RinNeul.
***
Utóirat Master One-tól.:
- KÖNYÖRÜLJ RAJTAM, NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!! ÚR ISTEN, KISZÚRTA A SZEMEMET EGY TROLLFÉSZ MÉHECSKE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése